Az időre és anyagokra vonatkozó (T&M) szerződések során mindkét fél megállapodik a munkaerő és az anyagok előre meghatározott egységárában, és nincs előre meghatározott ára az építkezésnek. Ezt a típusú szerződést akkor alkalmazzák, ha lehetetlen pontos becslést kapni a teljes projektről költség, ha az ütemterv nem határozható meg, vagy ha az építkezés során várhatóan változtatásokra kerül sor. Idő és anyagok szerződés jellemzően a legnagyobb kockázatot jelenti a tulajdonos vagy az ügyfél számára, és a legkisebb kockázatot a vállalkozó számára, mivel nincs korlátozva a projekt időtartama vagy mennyibe kerül.
Idő és anyagok szerződéses tételek
Idő- és anyagszerződések igénybevételekor több szempont is megtárgyalható a felek között. Ezek a tételek tartalmazzák a munkások fizetésének díját és az általuk dolgozható órák számát.
Munkaarány
A munkadíj fix mértéket határoz meg az összes munkaerőre, beleértve az adminisztratív személyzetet is. Ha a T&M-et nagy projektekhez használja, a vállalkozók általában kedvezményes munkaerő-árakat kínálnak a projekt teljes költségének csökkentése érdekében.
Maximális munkaidő
A T&M szerződések megszabhatják a munkaórák maximális számát, a nem túlléphető feltételhez hasonló záradék használatával. Ha a vállalkozó túllép egy meghatározott munkaórát, a többletórát a másik félnek nem lehet kiszámlázni. Ez segít megelőzni az „alacsonyabb hatékonyság = több pénz” problémát, amely a T&M szerződéseknél gyakori probléma.
Anyagjelölés
A T&M szerződések általában 15-35 százalékos felárat tartalmaznak a nagykereskedelmi anyagköltségekre.
Nem haladja meg a
A T&M NTE (T&M NTE) szerződés tartalmaz egy felső határt, amely a vállalkozó által felszámítható maximális összeget jelenti. Ez a típusú szerződés vagy záradék segíthet a vállalkozói hatékonyság növelésében, mivel a szerződéses ár a maximális összegre korlátozódik, függetlenül attól, hogy mennyi ideig tart a projekt, vagy milyen magasak az anyagköltségek fuss.
Kormányzati T&M szerződés
Egyes szövetségi ügynökségek idő- és anyagszerződéseket alkalmaznak, bár ez általában nem népszerű szerződéskötési mód kormányzati projekteknél. A T&M-szerződéseket használó ügynökségek a következők:
- Védelmi Információs Rendszerek Ügynöksége (DISA)
- Szövetségi Közlekedési Hivatal (FTA)
- Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DOD)
Idő- és anyagszerződések felhasználhatók kormányzati projektekhez, ha a szerződő tisztviselő ezt meghatározza ez a legmegfelelőbb szerződés, amely kiadható, és amikor a szerződésben szerepel, hogy ne lépje túl körülmények. A Szövetségi Felvásárlási Szabályzat (FAR) értelmében:
A T&M szerződések akkor használhatók, ha nem lehetséges (a szerződéskötés időpontjában) megbecsülni a mértéket. vagy a munka időtartamát pontosan, vagy bármilyen ésszerű bizalommal előre jelezni a költségeket (FAR 16.601(c).
A T&M használatakor a kormánynak felügyelnie kell a vállalkozó teljesítményét.
A T&M szerződések hátrányai
Az idő- és anyagszerződések általános hátrányokkal járnak. A tulajdonosok vagy ügyfelek megpróbálhatnak tárgyalni a nem túllépő feltételekről, csökkentett anyagfelárakról vagy csökkentett számlázható óradíjakról, ami végső soron csökkenti a vállalkozó nyereségét. Néha az ügyfelek belső költségstruktúrájuk alapján alacsonyabb árakat határoznak meg, mint a tényleges piaci árak, vagy fordítva.
Sok potenciális ügyfél nincs hozzászokva ahhoz, hogy idő- és anyagszerződésekkel dolgozzon, ami kihívást jelent az új üzleti lehetőségek megtalálása. Az ügyfelek általában inkább fix áras szerződések. Az idő- és anyagszerződéseket úgy kell felépíteni, hogy a vállalkozó elegendő összeget tudjon számlázni az állandó költségek fedezésére. A számlázási órák csökkentésekor a fix költségeket is csökkenteni kell a számlázható órákkal megegyező mértékben.
