Ludwig van Beethoven komponálta a híres Holdfény szonáta 1801-ben, miután beleegyezett Giulietta Guicciardi grófnő, két tanítványa, Therese és Josephine Brunsvik unokatestvére, akiknek 1799 óta tanított zongorára. Guiccaiardi szépségéről volt ismert, és amikor 1800-ban családjával Lengyelországból Bécsbe költözött, hamar felfigyelt rá a felső társadalom. Nem sokkal az első néhány órájuk után ketten egymásba szerettek. Amikor Beethoven befejezte új szonátáját, Guicciardinak dedikálta, és azt feltételezik, hogy ezt követően gyorsan megkínálta. Bár hajlandó volt elfogadni Beethoven javaslatát, az egyik szülője megtiltotta neki, hogy valaha is férjhez menjen hozzá (valószínűleg eltérő társadalmi helyzetük miatt), és sajnos soha nem tették meg. Guicciardi később eljegyezte von Gallenberg grófot, és 1803. november 14-én feleségül vette.
A zeneszerzők általában azután írnak zenét, hogy erre megbízást kaptak (elvégre számlákat kellett fizetniük). A bizonyítékok (vagy azok hiánya) alapján azonban Beethoven azt írta
Holdfény szonáta Szerkezet és megjegyzések
Az Holdfény szonáta három külön mozgalomra oszlik.
-
1. tétel, Adagio sostenuto
Az első mozgalom a Holdfény szonáta könnyen a legismertebb. A híres titokzatos, szinte kísérteties dallam sötét és suttogásszerű. Az első tétel formája egyfajta „sűrített” szonáta. Vagyis lejátssza a fő dallamot, fejleszti, majd ismét lejátssza, nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan eredetileg játszották. -
2. tétel, Allegretto
A második tétel a Holdfény szonáta scherzo formájú (komikus kompozíció, általában gyorsan mozgó, és Beethoven idejében a perc és a trió helyén használták). A második tétel hangja Dsz-dúr, ami nincs kapcsolatban a c#-moll összhangjával. -
3. tétel, Presto agitato
A harmadik tétel teljesen más, mint az előző kettő mozgások. Gyors fejlődése hangról hangra élénkít és erőteljes. A harmadik tétel a Holdfény szonáta valójában zongora jelzéssel (jelentése: halkan/halkan játszani), de Beethoven használja sforzandos és a fortissimók úgy szólaltatják meg a darabot, mintha az általános dinamika fortissimo lenne.
Holdfény szonáta Ajánlott felvételek
Ahogy az várható volt a világ egyik leghíresebb és azonnal felismerhető zeneművénél, több száz, ha nem több ezer felvétel áll rendelkezésre. Bár lehetetlen lenne mindegyiket meghallgatnom, a következő válogatások vannak nálam találkoztak az életemben, amelyeket mindenképpen érdemes megvizsgálni, és akár hozzáadni a saját klasszikus zenétekhez Gyűjtemény:
- Beethoven: Szonáták
- Beethoven: A teljes zongoraszonáták
- Horowitz VI. kötet – Beethoven: zongoraszonáták 14., 21. és 23.
- További Moonlight Sonata Recordings
Holdfény szonáta Apróságok
- A szonáta legkedveltebb tételében az első, Beethoven azt írta a kottába, hogy az előadónak "nagy finomsággal és lengéscsillapítók nélkül" kell játszania a darabot. Lengéscsillapítók a zongorán azok, amelyek megakadályozzák a húr rezgését, ha egyszer elütötte a kalapács. A csillapítók nélküli játék lehetővé teszi, hogy a húr folyamatosan visszhangozzon, amíg energiát veszít és magától elhalványul. Az új technológia és a kiváló építési technikák miatt a modern zongorák sokkal tovább visszhangoznak, mint a Beethoven korabeli zongorák, így a darab Beethoven szándéka szerinti előadása sokak számára nehéz kihívás lehet zongoristák.
- Alapján Encyclopædia Britannica, Beethoven előadta az ő világpremierjét Holdfény szonáta. Ekkorra Beethoven hallásvesztése már jócskán előrehaladott stádiumban volt, így ismert volt, hogy hangosabban játszik, mint általában. Azt mondták, a szonáta harmadik tételénél Beethoven olyan intenzitással lépett fel, hogy a zongora több húrja elpattant.
Holdfény szonáta. (2016). Ban ben Encyclopædia Britannica. - Beethoven szeretett határokat feszegetni zenéjén belül. Hagyományosan a szonáták három tételből álltak, az első tételt gyors sebességgel, a másodikat lassú, az utolsó tételt pedig gyors sebességgel jelölték. Beethovené Holdfény szonátaazonban lassú-gyors-gyors összeállítású volt.
