Pontozott hangok és pihenők jelentése a zenében

A hangjegyek és a szünetek pontozottak – vagyis egy pont a hangjegy vagy a szünet jobb oldalán található – jelzi, hogy a hang lejátszásának vagy a többi tartási idejének hosszát meg kell változtatni egy darabban zenéről. A hangjegy után egy pont azt jelzi a zenésznek, hogy a hangot vagy a pihenőt ismét feleannyi ideig kell tartani, mint a normál időtartam.

Minden zenei műnek meghatározott tempója van, és a legtöbb tudós úgy véli, hogy a zenei tempók az emberi szívveréseken alapulnak. David Epstein zenetudós minden zenemű mögöttes ritmusát "földimpulzusnak" nevezi, amely bizonyos tekintetben megadja a darab alaphangját. A hangjegyeken lévő pontok meghosszabbíthatják vagy megszakíthatják az ütemet érdekes módon, tudat alatt vagy tudatosan. Egészében véve a tempó más változókkal, például az időzítéssel, a dinamikával, az intonációval és a faanyaggal kombinálva meghatározza a darab érzelmi tartalmát.

Pontozott, duplapontos és hárompontos jegyzetek és pihenők

Ezért egy hangjegy vagy egy szünet pontozása megváltoztatja a szabályos mintát, hozzáadva a hangjegy értékének felét ill

pihenés önmagának. Például egy fél hang általában két ütemet kap, de ha pontozott, akkor 3 ütemet kap. Szemléltetésképpen egy fél hang értéke 2, a 2 fele 1, tehát 2 + 1 = 3.

Több pont az előző pont idejének további felével növeli a hosszt, tehát egy fél hang két ponttal (szintén duplapontosként ismert) 2+1+ 1/2 = 3 1/2 ütem, a hárompontos félhang pedig 2+1+1/2+1/4 = 3 3/4.

Az alábbi táblázat felsorolja a pontozott hangjegy/pihenő típusát és időtartamát a számtól függően pontok. A háromnál több ponttal rendelkező zeneművek ritkák.

Pontozott jegyzetek és pihenők, valamint időtartamuk
Pontozott jegyzet	Pontozott pihenő	Nincsenek pontok	Egy Pont	Két pont	Három pont
egész feljegyzés	egész pihenés	4	6	7	7 1/2
féljegyzet	fél pihenés	2	3	3 1/2	3 /3/4
negyed hang	negyed pihenő	1	1 1/2	1 3/4	1 7/8
nyolcadik hang	nyolcadik pihenő	1/2	3/4	7/8	15/16
tizenhatodik hang	tizenhatodik pihenő	1/4	3/8	7/16	15/32

Források:

• Epstein D. 1995 Az idő alakítása: zene, agy és teljesítmény. New York: Schirmer Books.
• Gabrielsson A. 1999. Az érzelmi kifejezés tanulmányozása a zenei előadásban. A Zenepedagógiai Kutatási Tanács Értesítője (141):47-53.