Gyakorlatilag minden munka – még azok is, amelyek elsősorban fizikai munkát foglalnak magukban – megköveteli a dolgozóktól, hogy gyakorolják kognitív képességeiket – más szóval „gondolkodási készségeiket”.
Bár nem minden munkáltató használja a „kognitív készségek” kifejezést a munkaköri leírásokban, ez azért fontos az álláskeresőknek, hogy be tudják bizonyítani, hogy rendelkeznek a munkaadók kognitív készségeivel akar.
Íme a kognitív készségek áttekintése, példák és tippek, amelyek megmutatják a munkáltatóknak, hogy rendelkezik a szükséges készségekkel.
Mik azok a kognitív készségek?
A kognitív készségek magukban foglalják az ismeretek tanulásának, feldolgozásának és alkalmazásának, elemzésének és érvelésének, valamint értékelésének és döntésének képességét. A kognitív készségek magukban foglalják az észleléssel, memóriával, ítélőképességgel és nyelvvel kapcsolatos készségeket is.
Általában olyan képességeken alapulnak, amelyek veleszületettnek tűnnek, mivel egyes emberek olyan képességeket fejleszthetnek ki, amelyeket mások nem. Legalábbis lényegesen nagyobb erőfeszítés nélkül. Márpedig a kognitív készségeket fejleszteni és gyakorolni kell, hogy teljes potenciáljukat kiaknázhassák. Vagyis egy kis munkával képzettebbé lehet válni.
Példák a kognitív készségekre a munkahelyen
A munkáltatók valószínűleg alkalmazott formában keresik a kognitív készségeket. Vagyis senki sem fogja megkérdezni egy interjúban, hogy „tudod gondolni?” de a kérdező felteheti a kérdést, hogy a jelölt mennyire képes konkrét, gondolkodást igénylő feladatokat elvégezni.
Az interjúra való felkészülés során minden egyes kiemelni kívánt feladathoz készítsen konkrét példákat azokra az esetekre, amikor ezt a feladatot szakmai kontextusban végezte. Ne várja el a kérdezőtől, hogy szót fogadjon arról, hogy rendelkezik bizonyos képességekkel.
Az alábbiakban példákat mutatunk be az alkalmazott kognitív készségekre, ahogyan azok megjelenhetnek a munkaköri leírásban.
Digest Olvasóanyag
Egy szöveg elolvasását és megértését, gondolkodását vagy elemzését jelenti. Ilyen például az irodalom tudományos értelemben vett feltárása. Egy kézikönyv elolvasása, majd a leírt folyamatok új helyzetben történő adaptálása egy másik dolog.
Vonjon le következtetéseket az események mintáiból
Ha minden pénteken elromlik a fénymásoló, mi okozza a problémát? Valami azért van, mert egy ilyen minta nem valószínű, hogy véletlenül fordul elő. Ha észreveszi a mintát, és azonosítja és megoldja a problémát, időt, pénzt és frusztrációt takaríthat meg cége számára. Ez a fajta érvelés nagyon értékes lehet a munkáltató számára.
Elemezze a problémákat és értékelje a lehetőségeket
Bárki alkalmazhat szabványos megoldást egy standard problémára. De annak eldöntése, hogy a lehetséges megoldások közül melyik a megfelelő, komoly gondolkodást igényel. Ahogy annak eldöntése is, hogy a számos probléma közül melyiket próbáljuk meg először megoldani.
Brainstorm megoldások
Az ötletbörze azt jelenti, hogy a lehetséges megoldások hosszú listáját összeállítjuk anélkül, hogy meg kellene elemeznünk, melyek lehetnek helyesek. Bár maga az elemzés jó és szükséges készség, az is fontos, hogy ideiglenesen le lehessen függeszteni. Az ötletbörze megoldásokhoz vezet, és általában olyan ötleteket kísér, mint a kreativitás és csapatépítés.
Összpontosítsa a figyelmet egy feladatra
Az összpontosítás egy alulértékelt készség, amellyel nem mindenki rendelkezik. Egyes emberek számára a koncentráció megőrzése azt jelenti, hogy egyszerre csak egy feladattal kell foglalkozni. Mások jobb eredményeket érnek el feladatcsoport zsonglőrködése, vagy azért, mert mindegyik összefügg és valamilyen módon igényli egymást, vagy mert a különböző feladatok közötti gyors kerékpározás enyhíti az unalmat. Mindkét esetben az a fontos, hogy a feladat elvégzéséig hatékonyan tudjunk dolgozni.
Figyeld meg a jelenségeket
A megfigyelés egy másik alulértékelt készség. A megfigyelés néhány speciális formája megtanulható, például tudományos protokoll követése vagy távcső használata. A megfigyelés kognitív készsége azonban azt jelenti, hogy képesek vagyunk észrevenni valamit, majd odafigyelni rá.
Gyakran könnyebb a megfigyelés, ha ismered a szóban forgó jelenségeket. Például egy gyakorlott madarász gyakran meg tudja számolni a kórusban éneklő madárfajok számát, még akkor is, ha a faj nem ismerős, ahol egy képzetlen ember csak megkülönböztethetetlen zajt hall.
Munkahelyi kognitív készségek: A – Z lista
Olvassa át az alábbi listákat, hogy segítsen azonosítani azokat a készségeket, amelyek a legközelebb állnak egy leendő állás képesítéséhez.
- Aktív hallgatás
- Alkalmazkodóképesség
- Elemző
- Viselkedési
- Üzleti
- Üzleti történetmesélés
- Kommunikáció
- Konfliktusmegoldó
- Kreatív gondolkodás
- Döntéshozatal
- Deduktív érvelés
- Induktív érvelés
- Hallgatás
- Logikus gondolkodás
- Nonverbális kommunikáció
- Bemutatás
- Problémamegoldás
- Nyilvános beszéd
- Szociális készségek
- Lágy készségek
- Stratégiai tervezés
- Verbális kommunikáció
-
Írás
Hogyan emelje ki képességeit
Amikor állást keres, szánjon időt arra, hogy felfedezze, milyen kognitív készségeket keres a munkáltató. Sok esetben „kulcsszókifejezésként” találja őket az álláshirdetés „Preferált képesítések” szakaszában.
Az önéletrajzában és a kísérőlevelében, valamint az állásinterjúkon hivatkozzon azokra a készségeire, amelyek szorosan illeszkednek a munkáltató követelményeihez. Így párosíthatja képzettségét egy munkával.
Olvassa át a fenti listákat, hogy segítsen azonosítani azokat a készségeket, amelyek a legközelebb állnak egy leendő állás képesítéséhez. Mivel sok munkáltató automatizált jelentkezőkövető rendszereket használ a kapott önéletrajzok értékelésére, próbáljon meg minél többet megemlíteni ezek közül a „kulcsszavas” kognitív készségekből az önéletrajzában.
