A férfi gimnasztikának nagyon összetett pontozási rendszere van, de az alapok ismerete segíthet abban, hogy élvezze a sport nézését. A következőket szeretné tudni.
Pontozás
Mind a férfi, mind a női művészi gimnasztika a legjobb eredményről volt ismert: a 10.0. Először ért el az olimpián a női tornászlegenda Nadia Comaneci, a 10.0 tökéletes rutint jelentett. 1992 óta azonban egyetlen művészi tornász sem szerzett 10,0 pontot a világbajnokságon vagy az olimpián.
2005-ben a gimnasztikai tisztviselők teljes körűen átdolgozták a Pontkódexet. Ma a rutin nehézsége és a végrehajtás (a készségek teljesítésének mértéke) kombinálva jön létre a végső pontszám:
- A nehézségi ("D") pontszám 0,0-tól kezdődik, és minden nehézséggel végrehajtott képességgel növekszik.
- A végrehajtás („E”)pontszám 10.0-val kezdődik, és a bírók levonják a teljesítménybeli hibákat, például a berendezésről való leesést vagy a leszálláskor tett lépést.
Ebben az új rendszerben elméletileg nincs határa a tornász által elérhet pontszámnak. A férfi torna legjobb teljesítményei jelenleg a 15-ös, és esetenként a 16-os korosztályban kapnak pontszámot.
Ezt az új pontozási rendszert szurkolók, tornászok, edzők és más bennfentesek bírálták. Sokan úgy gondolták, hogy a tökéletes 10.0 elengedhetetlen a sportág identitásához. A tornaközösség egyes tagjai úgy érzik, hogy ez a Pontkódex a pontok növekedését eredményezte sérülések, mert a nehézségi pontszám túl nagy súlyú, ami meggyőzi a tornászokat, hogy nagyon kockázatos kísérletet tegyenek készségek.
Ítélje meg maga
Bár a Pontkód bonyolult, mégis azonosíthat nagyszerű rutinokat anélkül, hogy ismerné a pontozási rendszer minden árnyalatát. Ha egy rutint néz, ügyeljen a következőkre:
- Jó forma és kivitelezés: A tornásznak mindig úgy kell kinéznie, mintha teljesen uralná az irányítást, még akkor is, ha a legnehezebb készségeket hajtja végre. A torna jó formája magában foglalja a hegyes lábujjakat, az egyenes karokat és lábakat, valamint az egész test feszességét. Minden mozgásnak tervezettnek kell lennie.
- Elég hosszú ideig tartó erőmozgások: Az állógyűrűkön és a padlón a tornásznak minden egyes erőmozdulatnál 2 másodpercig a helyén kell maradnia (pl. egy vas kereszt).
- Magasság és távolság: A tornásznak úgy kell kinéznie, mintha felrobbanna a műszerről. Tovább boltozat, a tornász által a lótól megtett távolság is befolyásolja a végeredményt.
- Elakadt landolás: A padlón történő ugrásnál, leszállásnál és bukdácsolásnál a tornásznak „beragadt landolással” kell végződnie – ne mozdítsa el a lábát, ha a földet éri. A tornásznak nem szabad hátraugrani a bukdácsoló passzokból (nők ezt korábban levonás nélkül is megtehették, de ma már a női művészetben is hibának számít).
- A rutin egyedisége: Egy nagyszerű tornász olyan rutint hajt végre, amely eltér a többitől. Lesz benne valami különleges – kockázatos trükkök, művészi érzék vagy olyan képességek, amelyek egyszerűen egyediek a versenyen előadott többiektől.
